1. A múlt század közepétől a Sió csatorna zsilipjével szabályozzák a Balaton fölös vízkészletét. A sokévi gyakorlatra példaként mellékeljük Szesztay Károly, a műszaki tudományok doktora korábbi tanulmányát, (Szesztay Károly: A Balaton hidrológiai viszonyai), amely jelenleg is irányt adó. A tanulmány fontos megállapítása, hogy 50 év statisztikai átlagát figyelembe véve a leeresztés átlaga 12 köbméter/sec. Ha az átlag vízleeresztést ennek másfélszeresére, 19 köbméter/sec. emelnék – jegyzi meg a szerző -, az elkövetkező évtizedekben a tó gyakorlatilag teljesen eltűnne. A tanulmány a vonatkozott fél évszázadra azt is megállapította, hogy a Balaton évi közepes vízállásának ingadozása viszonylag kicsi, plusz-mínusz 6 cm, ami a Sión lefolyó vízmennyiségek gondos szabályozásával hatékonyan csökkenthető. Még egy fontos megállapítás: a Sióban a lefolyó víz magassága évi átlagban 51,9 cm volt. Szesztay Károly azt is fontosnak tartotta, hogy már januárban előre jelezhető a májusi legmagasabb vízállás, annak szabályozása tehát tervezhető. Megjegyzi: A leeresztést csak akkor célszerű végrehajtani, ha a tavaszi időjárás estére előre jelzett tetőzések is magasabbak az előírtnál. S célszerű tekintettel lenni arra, hogy szélsőségesen száraz időszakokban se csökkenjen a vízállás a megengedett szint alá.

2.A Sió-zsilip megnyitására korábban a mindenkori vízügyi hatóság vonatkozó szabályzata alapján a reggelenkénti balatoni vízállásjelentést követően az Országos Vízügyi Hivatal, most minisztérium adhatott engedélyt. A siófoki 0 ponthoz viszonyított 90 cm alatti balatoni vízszintnél viszont nem nyithattak zsilipet. Ettől eltérni törvényesen nem lehetett.

3. A 2035/2001.(II.23.)Kormány határozat 4. pontja: „a tó biztonságos vízkészlet gazdálkodását szolgáló ideiglenes vízszint-szabályozási rend tapasztalatait a végleges szabályozási rend elfogadása és bevezetése céljából értékelni kell, felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter, határidő az értékelésre: 2001. december 31, a végleges szabályozás bevezetésére: 2002. december 31”. A korm.határozat közzétételével egyidejűleg a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról (1995-2010) szóló 2100/1995.(IV.12.) Korm.határozat és az azt módosító 2067/2000.(III.29) Korm.határozat 2. pontjának 9.francia bekezdése hatályát veszti.

4 A Sión leeresztett víz mérésének első állomása Balaton-Kiliti, közvetlenül a 7-es út mellett, ahol még a Balaton vizén kívül semmi sem folyik a Sió csatornába. Az ott megjelenő víz tehát mértékadó a Balatonból leeresztett víz mennyiségére. A Balaton ideális vízszintje a siófoki 0 ponthoz mért 110 cm. Zárt zsilip esetén Balaton-Kilitinél 0-5 cm vizet mérnek.

5. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 2000. október 10-én Keszthelyen megrendezett kihelyezett ülésén Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója közölte: „Gyakorlatilag az a tevékenységünk célja, hogy 70 és 100 cm között tartsuk a Balaton vízszintjét…az elmúlt három évben 1,2 milliárd köbméter vizet engedtünk le a Balatonról. Gyakorlatilag a Balaton vizének a 60 százalékát kicseréltük három év alatt”… (Internet elérhetőség: bizottsag/szoszerint/jegyzokonyv2000 oct 10Ihtm). (Szabó Mátyás ezután megemlítette, hogy váratlanul elmaradt a csapadék, s 2000 októberére 59 cm lett a Balaton, amire az azt megelőző 50 évben egyszer volt példa. Ezért drámainak ítélte a helyzetet a bizottság előtt, s állította, hogy ugyanaz év áprilisa óta nem engedtek le vizet).

6. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságának hivatalos mérési lapja szerint (mellékelve)

1999-ben a Balaton egész évi átlaga 106 cm volt, a legalacsonyabb szint 81 cm, október 19-én a Sión Kilitinél ugyanezen évben mindössze 16 napig volt zárva a Sió zsilipje. A Balaton-Kilitinél mért vízmagasság maximum 316 cm volt, de egész évben hatalmas (!) víz zúdult le. 9 hónapig a maximum a Sión 203 és 316 cm volt, ami azt jelenti, hogy a már 1998-ban megkezdett eljárást folytatva, januárban 12 napig 3 méter fölött, 91 napig 2 méter fölött, 58 napig 1,5 méter fölött, 53 napig 112-139 cm között engedték a vizet a Sión.

Kirívó augusztus közepe, amikor a 100 cm-es Balatonból kezdték leengedni a Siócsatornán a 205-210 cm-es vizet, elérve, hogy 90 cm alá szorítsák a Balaton tó vízszintjét.

2000. januárjától április végéig folytatódott a nagy leeresztés, januárban a minimum is 214 cm volt, a maximum ekkor 296 cm Balaton-Kilitinél. 41 napig 2 méter fölött engedtek le Kilitinél, ott a vízmagasság maximuma ekkor ott 305 cm volt. Eközben a Balaton 0 ponthoz mért magasága januárban 101 és 113 cm között, februárban 98 és 105 cm között mozgott. Áprilisban ismét sok vizet engedtek le, a Sió csatorna vonatkozott mérési pontján átlagosan 140 cm volt a vízmagasság. A maximum 196 cm volt, miközben a Balaton vízszintje átlag 108 cm-t mutatott. Május –júniusban 21 napig engedtek le 10-45 cm vizet. Július 3-tól augusztus végéig 1 nap kivételével folyamatosan eresztettek le többnyire 25 cm vizet – miközben július-augusztusban a Balaton vízmagassága 75, illetve 63 cm-re csökkent. Szeptemberben 4 napig folyt le 10-20 cm víz, október 1-től november 15-ig folyamatos volt a többnyire 10 cm-es vízleeresztés.(Szabó Mátyás ekkor számolt be a drámai helyzetről). A Balaton vize 52 centiméterre csökkent 2000. november 25-én, ez az év minimuma. Az év utolsó 4 hónapjában az átlag 60-66 cm volt.

2001-ben a jelentkező szárazság ellenére nem állt meg a Balaton szándékos lecsapolása. Egész évben a tó vízszint átlaga 61 és 93 cm között mozgott, 4 hónapig a minimum 53 és 57 cm között mozgott. Ennek ellenére 3 hónapig, január 8-tól március 28-ig megszakítás nélkül eresztettek le 15 cm vizet a Sión. Áprilisban zárva tartották a zsilipet, május 21-től október 6-ig viszont – a száraz és forró nyár és a vele járó párolgás ellenére – folyamatos volt a víz-leeresztés. Nagy átlagban 15 cm-t, 13 napig azonban 20, 25, 30 és 40 cm-t eresztettek le. A Balaton minimuma ezekben a hónapokban 53 cm, az átlaga 63-80 cm volt. Amint azonban a víz túl haladta a 80 cm-t, nagyobb vízmennyiséget engedtek le, például június 1-én a 85 cm-es Balatonból 40 cm-t. E tudatos művelettel 2001 második felében tartósítani tudták a 60 cm körüli értékeket.

2002-re Balaton-Kilitinél nem áll rendelkezésünkre a mérési táblázat, (kérjük a beszerzését), a Balaton átlaga azonban feltűnő módon a téli hóolvadás után sem mutatott változást: maximum 78 cm mindössze 2 napig volt, május 14, 15-én. Egész évben ekkor volt a Balaton a legmagasabb. A minimumot október 10-én mutatta, ekkor mindössze 37 cm volt. Tartósan 40 cm körül szeptember elejétől október közepéig tartották. Ekkor mérték fel a partmentén a víz szélét, illetve az ott megjelent szárazulatokat. (Tanú van rá)

7. Rendelkezünk a Balatoni Vízügyi Kirendeltség (Siófok) Balaton partvonal-szabályozási tervének Balatonfőkajárra vonatkozó térképével, amelyet Geomontan Kft (Székesfehérvár) felmérése alapján készítettek. A 70-73 cm víz hiányánál felvett szárazulatok messze benyúlnak a nádasba, amit a térkép 2002 decemberi változatában megcsonkítottak. A helyi környezetvédő egyesület követelésére megkapott eredeti, októberi változaton még szerepelt (a Geomontan Kft. helyi felmérésének megfelelően a nád. (Mellékeljük a két változatot. Feltételezzük, hogy a 240 km-es partvonalon másutt is így jártak el, pl. Balatonszabadi, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Ábrahámhegy, stb).

 Táblázatok /vízállások : 1 , 2