A Vízügy (összességében a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, eddigi igazgatója Szabó Mátyás, utóda Kumanovics György, annak intézménye, a Siófoki Balatoni Kirendeltség, vezetője Fejér Vilmos, a Vízügyi Főigazgatóság (jelenleg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium besorolása alatt) főigazgatója dr. Varga Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem vízügyi tanszékének vezetője, Somlyódi László professzor, valamint a VITUKI és megbízott szakértők, például Papp Ferenc dolgozták ki a Balaton partjának az újra hasznosítását.

a,. A Balaton úgymond felkészítése az EU-csatlakozásra, b. új „minőségi” turizmust hozni a Balatonra, c., egyes gazdasági érdekcsoportoknak, bankoknak, pénzembereknek parti területet biztosítani, d., kiszorítani a partról az eddigi „part-bitorlókat”, állami és önkormányzati üdülőket, gyermektáborokat, campingeket, honvédségi, miniszteriális ingatlanokat (Kenese, Révfülöp, Siófok, stb.), e., eltüntetni a magántelkek parti jellegét, f., feltölteni a még vizes, nádas parti sávot 100-250 méter mélységben többségében az északi oldal eddigi természetes partszakaszán, 127,5 km-en. g., Ezt a műveletet az un. Jogi partvonal mentén hajtanák végre – erről a vonalról csak és kizárólagosan a vízügyesek tudtak, ők húzták meg a 70-es évekében, s bár az Alkotmánybíróság azt 1996-ban eltörölte, ők nem, és nem vezették vissza a földhivatalokban e belterületté átminősített területeket. h., mindezek tudatában hozták meg a 2000. CXII. un. Balaton-törvényt, amelynek 16. §-ban elrejtették e manővert. (TIPIKUS ÁLLAMI KORRUPCIÓ: KINÉZNEK VALAMIT, ÉS ARRA TÖRVÉNYT, JOGSZABÁLYT HOZNAK)

- A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki kirendeltsége 1998 második felében megkezdte a Balaton lecsapolását: a Vízügy szerveréből származó vízállásjelentés a Balatonra és az első, a 7-es út mellett levő, tehát csupán csak a Balatonból leengedett víz mennyiségét mutató mérőállomás, Balatonkiliti-alsóra mért adatok és Szabó Mátyás 2000. október 10-én Keszthelyen a parlament környezetvédelmi bizottságában tett bejelentése, hogy leeresztettek 1,2 milliárd köbméter vizet a 2 milliárd köbméteres Balatonból. Ezt a vizet soha többet nem pótolták, sőt tovább engedték, Szlávik Lajos, a KVM főosztályvezetője szerint folyamatosan. A Sió-csatorna zsilipjének megnyitására minden nap dr. Varga Miklós adott engedélyt.

- A KDVízig siófoki kirendeltsége Hanga Csaba és Horváth Kálmánné vezetésével megszerkesztették a Balaton un. part-rehabilitációs térképeit, amelyek tele vannak szándékos hamisításokkal. (Nem létező kikötők bejelölésével - Pálköve, Balatonfőkajár, stb - a rendelkezésünkre álló adatok - és a létező nádasok eltüntetésével, átminősítésével mindenütt kilométeres kiterjedésekben, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Balatonfőkajár, Zamárdi stb).

- A nádminősítést a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (Veszprém) kellett volna elvégezni, e helyett a siófoki vízügyi kirendeltség járt el ezzel is. A 22/1998-as nádról szóló rendelet pontosan leírja, hogyan kell felmérni a nádasokat. A jelenleg érvényben levő nádtérképet 1998/99-ben a PentaGrid Kft, (1147 Budapest, Telepes u 10) készítette. Ők viszont csak rajzolták a hamisításokon alapuló térképet. A légi felvételeket úgymond a Balkán-háború miatti repülési tilalom miatt egy horvát céggel (!) készítette el a siófoki vízügyi kirendeltség. (Kérdés: ha magyar helikopter nem repülhetett ebben az időben a Balaton fölött, miként tehette azt meg egy háborúban álló állam? A kikötőépítésekben a horvát maffia érdekelt. Így készült el engedély nélkül az idén Balatonfűzfőn Vitézy Tamás vitorláskikötője, (Népszabadság, 2003. április 26. „Magyar nagy halak az Adrián”, Zsidai Péter „Balaton-harács”, Élet és Irodalom), s Pálkövén Kerekes László megbízott jelentkezett kikötőépítésre horvát befektetők nevében!). Tény viszont, hogy horvátok sem repültek, mert pl. a Kővágóőrshöz tartozó Pálkövén a PentaGrid-térképen még nádas szerepel a már legalább 15 éve meglevő bővített strand helyén!

- A Pentagrid kft. szerint az állítólagos légi felvételeket a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemnek kellett volna szakmailag pontosítani, a nádminősítéseket elvégezni. Ezt senki sem tette meg, mert a Balatonrendes-Révfülöp nádtérképén több hektáron nem szerepel a meglevő, és ma is látható, lefényképezhető nád, a többit pedig gyepként, egyéb besorolású területként tüntették fel. Az egyetlen balatoni védett mocsári égerláperdő helyén is fehér folt van, ezt kiirtásra szánják. (Lásd. Kővágóőrsi és a Balatonrendesi VÁTI_MeH-terv). E helyen közhasznú sávot, vízgazdálkodási területet jelöltek be a KDVízig. Térképein, műszaki leírásaiban. Rengeteg, összességében 250 kikötőt akarnak a Balatonon (megszámolható a vízügyi és a MeH-terveken) – már megkezdték az építkezést a védett nádasokban is. A balatonrendesi nádasban 5 db-ot terveztek bejárókkal, stranddal, kiszolgáló egységekkel, stb.-vel együtt. Balatonszepezden 6 db-ot, s kb. 700 méter hosszan feltöltik a parti sávot zaggyal, ezt nevezik „nád-rehabilitációnak”, ami megtévesztés. Szakmai vélemények szerint a nád ezzel az eljárással 1 év alatt elpusztul.

- Még így is „túl sok nád maradt”, ezért a siófoki vízügyi kirendeltség kb. 2 éve maga is készítetett felvételeket, amelyeken már nyomaiban sem maradt meg sok helyen a nád. Az idézett nádrendelet szerint 5 évenként kell nádminősítést végezni. 2003-ban tehát e nélkül nem is kezdhettek volna hozzá a part „rendezéséhez”. Ismereteink szerint az Eurosens Kft (1191 Budapest, Üllői út 200) készített légi felvételeket. Kérdés: ezt mikor, mi célból tette, és miért nem ezt használták?) A nádhoz: több szakember, Ponyi Jenő, Heródek Sándor (mindkettő a Tihanyi Limnológiai Intézet vezetői-munkatársai) leírták, elmondták: a Balaton menthetetlenül elpusztul, ha megfosztják a még megmaradt természetes partjainak élővilágától. Ezt írta le Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója, korábban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kb. 2000-ig – Népszabadság, 2003. július 15. „A megcsonkított tó”. A természetvédelmi felügyeletek cinkosként asszisztáltak. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelet (Székesfehérvár, Balaton u. 6, szomszédságában a KD-Vízignek. igazgatója Kling István, aki nem vett részt közvetlenül a szakmai véleményezésben, Lásd. Jegyzőkönyvek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park eddigi igazgatója, Kovács Béla pedig esetenként maga kérte a nád törlését, átminősítését (Lásd. Jegyzőkönyvek) pl, Balatonfőkajár, Zamárdi, stb. a 2000. évi CXII. törvény 20.§ ugyanis közsétány kialakítását írja elő, feltéve, ha az a természetes környezetet nem sérti. Ezért a déli part maradék nádasait is el kell szerintük tüntetni. (Balatonkenesén, Palóznakon, Szepezden, Ábrahámnhegyen, stb. következetesen a nádasokban jelöltek ki sétányt – többnyire magántelkek előtt, ahol még megmaradt a nád – miközben a sétányokat átadták befektetőknek. Szabadi-Sóstón 1,2 km. hosszban 6,5 hektár parti ligetet, szabad strandot szerzett meg az OTP-Kaposvár.

- A vízügyi tervek ahhoz a VÁTI-hoz (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32) kerültek, amely a 2000-es un. Balaton-törvényt is előkészítette, s tetten érhetően megrendelésre jelölt be feladatokat. Az egyes tervezett kikötőknek már megvan a gazdájuk, vagy pl. a Kenesei-Aligai löszfalon azon a szakaszon írta elő a „felszíni mozgásveszély elhárítását”, ahol a 2000-ben 350 méteres parthoz jutott Balatonfőjakár polgármestere lejáratot akar teraszosítani a Pannon-tenger maradványán. (Ugyanezt a felszíni mozgásveszélyt bejelölték a badacsonyi bazalton is, hogy beépíthessék a törvény adta 500-1000 négyzetméteres (!) lakócélú építményekkel). De így jutott parthoz Palóznak, Balatonrendes, összesen 11 háttértelepülés, hogy a külterületi nádasokat is beépíthessék. A Vízügy egyébként a külterületi 50 méteres parti sávot is vízgazdálkodási területté nyilvánította, nemcsak a mederben levő területeket, lásd. Balatongyörök. Ezt sehol sem engedi meg a törvény. (A 2000. évi un. Balaton-törvény bűne, hogy a Káli medence, a Somogyi rezervátumok egy része kikerült a természeti védettség alól!)

- A VÁTI Magyar regionális fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (vezérigazgató Paksy Gábor) Tervezési Igazgatósága (irodavezető Nagy Ágnes) nevetséges kifestőkönyvet adott át a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Településfejlesztési Hivatalának (1015 Budapest, Hattyú u. 14). A Vízügy összes hamisítását átvette, s maga kínkeservesen igyekezett eleget tenni a megrendelők kívánságának. Észrevételek a helyi ismeretek alapján: Balatonfőkajár polgármestere már vagyonkezelőt is szervezett a 350 méteres Balaton-part, a mögötte levő löszfal és a távlati terveiben szereplő kisajátítandó területek hasznosítására. Balatonrendes kb. 50 tényleges állandó lakossal rendelkező mini-településnek „összegyűlt” 37 millió forintja reprezentatív kultúrház építésére (átadták tavaly) – a balatonrendesi nádas öböl beépítése „nagy falat”.

- Mindezt a legnagyobb csendben akarták véghez vinni. Ennek érdekében évek óta megfizetik a sajtót, (lapoknak juttattak pénzt – ez részben összeér a K and H-üggyel, vagy ösztöndíjakat kaptak újságíró-gyerekek – szinte minden vezető szerkesztő ilyen korú gyereke külföldi egyetemen tanul). A környezetvédőket pályázatokkal fizették ki, ál-civilszervezeteket hoztak létre, Pl. Szabó Tivadar Balaton-ellenes Balaton Szövetsége. A balatoni települések, vállalkozók tízmilliókat kaptak, pl. balatonalmádi rtk 200-444 milliót 2002. január-májusban, (lásd. turisztikai pályázatok, szinte kizárólag balatoni települések jutottak hozzá 2002-ben). Információink szerint szőlős területet, nádas telkeket ajándékoztak. Dr. Varga Miklós az utóbbit elismerte. Rengetegen tudnak a Balaton-ügyről: alkotmánybírák, ügyészek - az Alkotmánybírósághoz benyújtott keresetek, ügyészségi vizsgálatok hózódnak. 2003. szeptember 10.-én a Kossuth Rádió de. 10 órától fél órát foglalkozott volna a Balaton valódi problémájával. Plósz Sándor Balaton-szakértő csak bele kezdett a bajok sorolásába, kb. 5 perc múlva lekeverték – a szerkesztők szerint a Balatoni Fejlesztési Tanácsból oda szóltak, hogy fejezzék be. E műsorblokkot a BFT finanszírozza a közrádióban (!). Hallgatnak egyetemi tanárok, közhivatalnokok, féltik az állásukat. A balatoni polgármestereket ígéretekkel hallgattatták el, s ők némasági fogadalmat tettek. A terveket még a képviselői tagok sem ismerik pontosan. A legtöbb helyen nem is tudják, mi készül. A VÁTI-tervekből – ha itt, ott meg is kapták – nem olvasható ki minden, a Vízügy térképét meg teljesen elrejtik. A lakosságnak, üdülőtulajdonosoknak több helyen olyan rendezési tervet mutattak be már a nyáron, Révfülöp, Szepezd, stb., amely a part-rehabilitációs tervek kézhezvétele, véleményezése és jóváhagyása előtt készült. (A Veszprém megyei kiadású Civil újságban ekkor jelenttetett meg megtévesztő írást Oláh Miklós, hogy az egyesületek, helyi lakosok figyelmét-gyanúját eltereljék).

- A VÁTI-MeH-tervek napokon belül miniszteri rendeletté válnak, s kötelező lesz. (Tudtunkkal egyedül Kenese utasította vissza teljes egészében).

- A Vízügyi lobbi közben tovább dolgozik. Szlávik Lajos lett a tárcaközi bizottság koordinátora. Somlyódi László tanszéke 15 millió forintért elkészített egy 400 oldalas tanulmányt, amely az MTA elnöke elé kerül. Ez további alacsony vízállást „prognosztizál” – annak megfelelően, ahogy ezt eltervezték. Papp Ferenc tanulmányában ezt írta le 2001-ben, s a Balaton 50-80 köbméter/sec. leeresztésével számolta ki a tó alacsonyan tartásának módját. (Ebben segített a néhány száraz év). 100 éves tapasztalat viszont, hogy ha a Balatont a megszokott, s kizárólagosan tavaszi 12 köbméter/sec-nál csak félszer többet, azaz 19 köbméter/sec. vizet engednek le, az a Balaton kiszáradásához vezet. Somlyódiék az eddigi szabályozásszerinti min. 70-max. 110 cm-es vízállást meg akarják változtatni, (kérjük bekérni a 400 oldalas tervezetet), s ismereteink szerint maximum 70 cm-ben szabályoznák a víz szintjét. Ennek Papp Ferencnél kifejtett gazdasági oka lenne: alacsony vízállásnál (2003.szeptemberében 27 cm volt a siófoki 0 ponthoz viszonyítva) olcsóbban és gyorsabban építhetik be a partokat, kotorhatják ki a kikötők helyét, s nem kell túl magas védművet építeni. Az északi oldalon sok helyütt legalább 2 méteres partfalat kellene kibetonozni 110 cm-es vízállás esetén a szűkített mederben, azaz a 283/2002. évi kormányrendelet szerinti új parton a vízben. Ezért soha többet nem engednék visszaszaporodni az 5 évvel ezelőtti víztömeget. A tó élettanára viszont végzetes lenne ennek végrehajtása. (A tanulmány az MTA-tól - ismeretünk szerint - visszakerül véleményezésre Persányi Miklós miniszterhez, aki biológus lévén, a vízügyeseitől kér véleményt. A kör bezárul: azok hagyják jóvá a Balaton kivégzését, akik azt kitervelték, megkezdték!).

- A Balaton-terv motorja Veszprém megyében Bóka István, Fidesz-képviselő, Balatonfüred polgármestere, de valami módon sokan elköteleződtek a mostani koalícióból is. Kolber István, Bóka után jelenleg ő a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, megszállottja a kikötőépítésnek, Barát Etele az egész Balaton-projektet beadta Brüsszelben, még májusban, s 1,4 ezer milliárdot remélnek kapni az EU-tól – a Balaton elpusztítására. Tóth András Nemzetbiztonság, Keller László, Nagy Sándor, most már Persányi Miklós is tudja, mit jelent a „Balaton jelenlegi partvonala-földhivatali bejegyzés”. A meder betöltését.

- Az úgynevezett Balaton-ügyről gyakorlatilag minden vezető politikus tud. Illés Zoltán az MTV Mélyvíz című adásában és az ATV-ben elmondta, hogy ez ingatlanspekuláció – amire, bevallása szerint, saját pártjából életveszélyesen megfenyegették. Nemcsók János állítólag vizsgálódik, „Az alacsony víz több mint káros” címen nyilatkozott. Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke tehetetlen, bár Alkotmánybírósághoz akartak fordulni.

- Levelek tucatjai mentek el Szili Katalintól Lampert Mónikáig. Túri-Kovács Béla Balatonakaliban esetleg érintett is a tervezett zagykirakásban, Herényi Károly segítséget ígért, hol marad? Lendvay Ildikó már decemberben azt írta, túl késő fellépni.