a 2000. CXII. Balatonról szóló törvény és annak végrehajtását előíró 283/2002. ;XIL21) számú kormányrendelethez

1. 2000. október 10-én az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának kihelyezett ülésén Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója közölte:"...az elmúlt három évben 1,2 milliárd köbméter vizet engedtünk le a Balatonról. Gyakorlatilag a Balaton vizének a 60 százalékát kicseréltük három év alatt" (oco bizottsag/szoszerint/jegyzokonyv2000oct10Lhtm) S rendelkezésre áll öt évre visszamenően a Siófoknál mért vízállás a Balatonban és a Sió csatornában ez bizonyítja, hogy a Iegna obb szárazságb an is hónapokra kinyitották a zsi lipet Ezzel elérték, hogy víztükörszűkítéssel és szakszerűtlen, folyókra jellemző mederszabályozással több százezer négyzetméternyi területet nyerjenek a Balatonban a jogi partvonalig betöltve a vizet, nádat. S a jogi partvonat lett az új szabályozott, és végleges Balaton-partvonal.

2. Jogi partvonal: a siófoki vízmérce 0 pontjához képest plusz 104,41 mBf vízszint által kimetszett vonal. (Tehát eddig ez nem esett egybe a mindenkori vízparttal, s a földhivatali telekhatárokkal). Az alacsony ví mellett (2002. Október 10-én mindössze 35 cm volt), szárazulatot nyertek, azt telekkönyvezték, s beépíthetik. Az új vízügyi térj kép már így készült el. Még egy szempontot szolgál az alacsony víz: könnyebb elvégezni a partépítést, feltöltést. (Vízpótlás helyett ma a mederkotrás a jelszó).

3. Nádrendelet: A 22/1998. Kormányrendelet 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: A, a Balaton medrében a jogi partvonalon belül található nádasokra,

B, a Balaton jogi partvonala, valamint a Balatont körülvevő vasúti töltés - Badacsonytördemic és Salatonederics között a 71-es számú, valamint Keszthely és Balatonberény között a 71-es és a 7119-es számú közút,(az un. parti út), Balatonkenese és Siófok között a 70-es és 71-es műutak által határolt földterületek nádasaira.

Nádas: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágra tekintet nélkül minden földterület, amelyen nád-, sás, káka-, valamint kísérőfajokból álló növényzet. 9. § (1) az I-III. osztályú nádasban és tőle legalább 2 méterre tilos mindenféle beavatkozás, kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése.

Új nádminősítés 2003-ban esedékes. Szükséges volna a nádkataszter vízügyi felülvizsgálata, Földhivatali bejegyzése. A nádért felelős a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

A 283/2002-es kormányrendelet kioltotta, hatályon kívül helyezte a 22/1998-as nádrendeletet. A kormány ezáltal törvényességi mulasztás követett el.

4-5. Az un. Balaton-törvény 16.§ 1. Pontja kimondja: „A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhető". „További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal-szabályozási terv alapján végezhetők". (2002. dec.3l.ig). A törvény a Vízügynek nem adott felhatalmazást a Balaton nagyságának megváltoztatására, a víztükör szűkítésére. Ez önkényes beavatkozás. Hatalmas területet jelöltek így ki, s a kormányrendelet 17. (1) a. pontja szerint már ezt legalizálták is. „A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek térképlapjain ábrázolni kell a Balaton jelenlegi medrének partvonalát". 3. §: „A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek készítésénél (a) a Balaton jelenlegi partvonalát a rendelet hatálybalépésekor az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő határvonal képezi". (Tehát a megrajzolt új partvonalat rögtön bejegyeztetik a Földhivatalban, amivel a belterületet növelik- ellentmond a 16.§. (1) pontjának. (c) „a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméröl, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998.(IL13) kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni" . Ez nincs a nádrendeletben, a Vízügy légi-felvételekről becsülte fel a nádasokat. A korányrendelet 2. § (2) pontja:„ A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területe lehatárolásánál figyelembe kell venni a Balaton jelenlegi partvonalától mért 30 méter széles parti sávon túl (a) a parti létesítmények megközelítéséhez szükséges további területeket, (b) a mederhez közvetlenül kacsolódó természetes, természet-közeli, ökológiailag érzékeny területeket, (c.) a mederben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által szabályozott parti területekhez közvetlenül kapcsolódó víz-és nádas területeket, (d.) a beépítésre nem szánt külterületen további 20 méter széles sávot". (Az eddigi, s ma már kevés külterületek nádasait is be lehet vonni a „minőségi turizmusba. S ki van lőve a környezet- és természetvédelemi törvény.

6. A Balaton-törvény 20. § (1.) pontja kimondja: „Az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasznú sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására". 30 százalék a minimum, ez akár 100 százalék is lehet, s VÁTI a tervezésnél nem vette figyelembe a természetes vegetációról szóló fél mondatot. (Kérdés, hogy mit szolgált a mechanikus sétány-kijelölés: a különleges funkciójú beépítést). A kormányrendelet a feltöltött és kisajátított 30

méteren túl további 300 méter szélességben jelölte ki az idegenforgalmi, turisztikai „vigalmi negyedre" felhasználható területet. Ott kisajátítanak, ehhez EU-s pénzeket használnak fel, lásd. Nemzeti Fejlesztési Program. 7. A sétány a 283-as kormányrendeletben átalakul (11.§) különleges területekké, amelyeken lehet (a.) kempingterület 4,5 m magas épület, (b.) szabadidőközpontok, területükön: közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljaira szolgáló építmények 7,5 m. magas, strand és sportterület, vízi-közlekedés, sport, turisztikai célú kikötők, szintén 7,5 m magas épületekkel.

A kormányrendelet 13. § (1) Zöldterületeken a vízpart-rehabilitációs tanulmány-tervekben kijelölt helyen létesíthetők: a, a gépjárműforgalom számára tervezett közutak, b, a sporthorgászat, a vízi sportolás, valamint a szabad strandok és kiszolgáló építményeik, c, kerékpárutak. Ezek sokhelyütt a nádasokat vagy a közvetlenül mögöttük levő területeket jelenti. (Ábrahámhegy, Balatonrendes, Balatonmáriafiirdő., stb.).

A kormányrendelet 5. § (5) „A strandok előtti partszakaszokon a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek korlátozhatják a nádas területi kiterjedését, olyan mértékben, hogy a nádas ne akadályozza a vízre való közvetlen kijutást". Ki lehet irtani a nádat az új strandokhoz, csónak-, hajókikötőkhöz is (Örvényes, Pálköve). A törvény 38. §. 30 méteres bejárók, közhasználatú csónakkikötők, fövenyes strandszakaszok érdekében engedi a nád kiirtását.

8. A tómeder: A 2000-es törvény 38. § (a.) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető - de hol húzták meg? A korábbi jogi mederhatár az új meghatározás szerint szabályozási vonalnak nevezett vonal. (c.) a parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények kivételével a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető. Akkor miért tartották fenn a sziget-teóriát?

9. A 11 új parti település: Alsópáhok, Balatonfenyves, Balatonfőkajár, Balatonrendes, Balatonszabadi, Balatonszentgyörgy, Cserszegtomaj, Felsőőrs, Felsőpáhok, Kőröshegy, Rezi. (Növelhették a beépítendő parti sáv hosszát, bevonhatnak külterületet, pl. Balatonrendes, stb.).

10. A 2000-es törvény 36.§-ra hivatkozva a földtörténetileg egyedi kenesei-aligai löszfal megbontását, teraszosítását tervezik. (Balatoni vízpótló források helye, biológia rezervátum). Balatonfőkajár, Balatonkenese e löszfalakat EUpénzen teraszosítani akarja, s gyógyüdülőt, egyebet tervez oda. (Akarattya volt MOL-üdülő, stb.)

10. A 2000-es törvény 45. § (d) a szőlőműveléssel hasznosított területen a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő többemeletes épület építhető 2 hektár szőlő, vagy un. pihentetett területen 500, 3 hektár gyümölcsös esetén 1000 négyzetméter nagyságig a Balaton-felvidéki hegyoldalakban. (Hozzáírt darabföldekkel elérhető az 1%-os beépítettség). Semmilyen látványtanulmány, egyéb tájképi, természetvédelmi szakvélemény nem készült erről, mint a semmi másról sem. Például vízélettan, a Balaton terhelhetősége, az északi partvonal összefüggő beépítése, az újonnan keletkező beton partfalak hatása, az öblök, szennyzugok megszüntetésének a következménye.

11. A törvény 49.§ a működő bányák közé sorolja a kvarc bányát, ez a Káli medencében un. egyedi felhasználású területként szerepel - ott üdülőfalút terveznek, s a medencének a jelentős részét kivonták a természetvédelem alól.

12. A törvény kimondja: meg kell vizsgálni az egységes Balatoni Nemzeti Park lehetőségét. A végrehajtás ennek teljesen ellentmond.

13. Az előkészítő munkálatokat a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Siófoki Kirendeltsége és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. végezte.