A Balaton partja, és/vagy „Jogi partvonal”

Idézet (sajtóból): „Az Alkotmánybíróság eltörölte a jogi partvonalat”

Részlet:

„az érvényes 72/1996-os kormányrendeletet. Ez lépett az 1990-ben megsemmisített helyébe, s kimondta: „ A partvonal megállapításánál – a már állandósult partvonal kivételével – figyelemmel kell lenni különösen: a mértékadó vízszintre, (ez a 0 ponthoz mért 1 méter), a közérdeket szolgáló vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra, az ökológiai értékek védelmére, a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre, a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira, kötelezettségeire, továbbá az elfogadott településfejlesztési tervekre”.

Ez mind igaz, de nem a fenti Kormányrendeletekből, hanem a törvények betartásával és a 22/98-as Korm. rendeletből fakadóan kellene védeni a természetes partokat, nádasokat és a mögöttük lévő természeti területeket, (parti tájékot).

ELEMZÉS:

Az idézet egyértelműen kimondja a partvonal szintjét, ami 104,42 mBf, (pontosítva: 104,415 mBf), (ugyanannyi, mint a „jogi partvonalnak” nevezett). A többi sallang és megfoghatatlan kifejezés, de nem a 110, 120 vagy 75, vagy bárhány cm-re történő vízszint-szabályozásra jogosítvány! A Vízügy és más hatóságok „szabad” döntésére, fantáziájára van bízva, az egyes kifejezések értelmezése, elbírálása. A vízszintet a természet és a Sió szabályozása határozza meg egyelőre!

És ekkor még nem beszéltünk az „elfogadott településfejlesztési tervek”-ről, a „Balaton törvény”-ről.

… A Vízügy tervezi a betonpartot, a feltöltést, „zagytereket” a VÁTI a parti területrendezést, az ingatlanforgalmazást készítik elő? … (A 22/98-at semmibe véve!)

A jelentős, a „betonlavór” okozta meder-deformációkról a tervek, nem beszélnek, pedig a meder is a Vízügyi törvény hatáskörébe tartozik! A közforgalmú kikötők fenntartása állami feladat a jogszabályok szerint!

A Balaton, mint természeti tünemény partjának, hol létének, védelmi (védendő) övezetének kifejtéséhez néhány- hatályos törvényt, rendeletet bemutatnék, idéznék és kérdeznék először, majd kifejtem a véleményemet. (A „Balaton … törvény”-t nem idézem, azt módosítani kell, de erre már 1999-2000-ben felhívtam a figyelmet hivatalosan, több helyen!)

Vonatkozó törvények és rendeletek: (a parttal, parti tájékkal)

· A 1996. évi LIII. törvény a természetvédelméről,

· 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

· 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról,

· 22/1998. (II. 13.) Korm. Rendelet, a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól

· 67/1998. (IV. 3.) Korm. Rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

· 1993. évi XLII. Törvény, a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

A 1996. évi LIII. törvény a természetvédelméről: (Kiemelés, néhány a fontosabbnak tartott részlet)

16.§ (5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

18 . § (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

(3) Természeti területen – a település belterülete kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.

(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

23. § (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek.

Kérdések: (a teljesség igénye nélkül)

- 1996 óta hány méter természetes partot tettek tönkre? Az előtte lévő évekről nem is beszélek. Az 1975-ös Vízrajzi térképet kell összehasonlítani a mával. Pedig a déli parti feltöltések addigra, szinte mind „elkészültek”! Sokat!

- Mutasson be a Vízügy vagy társai egyetlen „törekvést” a természetkímélő, természetközeli állapotok kialakítására! (Ne az 1983-as Balatonberényi „kísérletet” mondják, mert azt egy kaviccsal cáfolni lehet!) Nincs!

- Ki adott ki vízhasználati engedélyeket a Balaton … törvény hatálya alá tartozó Hévízi tó vízadó-rétegére? A Vízügy.

- Ki vonja el az ex lege védett lápok ökológiai vízét, amely területeket a Vízügy belvízöblözetnek titulál? Még a Környezet- és természetvédelmi lexikonban is! A Vízügy.

- Ki vonja el az ökológiailag szükséges vizet a Hévízi és Keszthelyi lápokról? A Vízügy.

- Hol tartják be a 100 m védőtávolságot a tó természetes partjaitól az építkezésekkel? Sehol.

- Hol van a Füzfői iparterület, annak vegyi anyag és készárú lerakata, bűze? 1000 méteren kívül? Nem.

- Ki veszi figyelembe a Balatonról mesterségesen lefűzött, avval még ma is ökológiai egységet alkotó berkek (lápok) védettségét? Senki! Autópályákkal lesz tönkretéve! Vagy feltöltenék belterületnek.

- A tó legnagyobb víztartalék készletének biztosítására, a vízkészlet-gazdálkodás javítására alkalmas Nagyberket (ex lege, törvény erejénél fogva védett lápnak kellene lennie) külföldieknek adják el, vagy örökbérletbe ajándékozzák! Autópályával szándékozzák kettévágni! (A Balaton-törvény szerint!) Miért, és ki a felelős?

- Kik teszik tönkre a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert, a Balaton vízminőségének a „kulcsát”, ma már tudatosan, - mert ismert (2001-04-25) a tudományosan megalapozott, ökológus és hidrológus szakértők által javasolt megoldás? A Vízügy.

- Miért kotorták, hamis foszforeltávolítási ideológiával a Keszthelyi medencét évtizedeken keresztül milliárdokért, tették tönkre a partok nádasait, öblözeteit, a tó védelmi övezetét? Mert a 70-es években kotró ügyben sokat lehetett utazni nyugatra egyeseknek.

- Ma az algaspóra eltávolítás a kotrás indokolása, ezért tervezik a „lepelkotrás” folytatását, a partok további tönkretételét a Vízügyben. Kérdés: Milyen algaspóra szűrőt terveznek a visszafolyó zagyvíz szűrésére? Semmilyent! Miért nem búrát terveznek a Balaton fölé, mert tápanyagszennyezés esetén a levegőből érkező algaspórák is „beindítják” az eutrofizálódást? Csak! Hiányzott az ötlet! Várd ki a nagycsapadékos időszakot!

- Hová tervezik a zagytereket? Természeti területekre, ahová a rendeletek szerint nem lehet!

- A többi törvényből, rendeletből ugyanígy lehetne idézni, kérdezni! De minek?

De elgondolkoztató tény az is, hogy az MTA, a Balaton vízpótlását a Dunából, Drávából, Murából, Rábából, jelentős kutatásnak minősíti! 15 + egynéhány milliót költöttek rá az MTA Szakértőknek, és a VITUKI-nak mennyit? (A Nagyberekről szó sem esik benne!) Ha majd megtelik a tó, a vizet a Sión vezetik le, de előbb a 110 cm-re apellálnak, meg a „szükséges” Sió bővítésre! Ma már 100-120 m³/s vízelvezetést „terveznek” a Sión, a Balaton „javítására”!)

Most már csak az állítólagos joghatályos AB határozatra kérdezek rá!

Ha a Balatonnak, mint egykoron, lenne természetes turzáspartja, vagy a „betonpartok” előterében a meder-deformációkból helyreállítanánk, követelménynek kéne tekinteni! Hol a part? Azt nem lehet a „vízmérce” 1 m szintje alá, csak fölé „építeni”. Kell a hullámmorajlásnak, jégzajlásnak játéktér is! Akkor az már nem lenne Balatonpart? Ki kell jelölni a „jogi partvonalat” egyszer, s mindenkorra, és helyre kell állítani a természet-közeli turzáspartokat a déli parton! Az északi parton a természeti területek, nádasok védelmét, regenerációját, biztosítani kell!

Megjegyzés: A Balaton, a „betonlavór” építése óta 40-70 cm-el töltötte fel a partközeli részeket, építi új turzáspartját. Nem a bejutó, hanem a bent lévő mederanyagból, homokból.

A betonpartok előterében az iszaposodás, mocsarasodás, algaszőnyegek, a parti „őrlőkövek” közötti, kitisztíthatatlan szemét, uszadék, szennyezés eredménye. (Meg kéne nézni az USA kutatási eredményeket! A művi partszabályozásokat követő 20-30 év múlva jelentős meder-deformációk alakulnak ki. Meg kellene nézni a publikációkat, felmérési rajzokat! Hasonlóság nem tagadható. Hazai diplomamunkában is látható. - Szt.I.E. Tájépítészet, Mőcsényi Flóra.-)

Ha a Vízügyre bízzák, akkor még néhány km betonpartot kiépítenek, partrehabilitációnak nevezve. Majd azt követi a „mocsarasodó részek” feltöltése, a betonpart és a tó által természetesen kialakított új turzáspart között, amely 150-200 méterre alakul a mai „parttól”.

Akkor hol lesz a part, Tisztelt AB és/vagy más illetékes?

Sem az üdülő, sem a tó, nem szereti a betonpartot.

A tó kedvezőtlen halállományáról értekeznek, hiányoznak a halbölcsők, a berkek, hiányoznak a turzáslakók, akik a tápláléklánc alsó szintjén vannak. Csak telepítésből nem lesz balatoni halállomány!

Rendet kell tenni egy balatoni „ökológiai alkotmány” megalkotásával!

(Idézet: Márkus F.-től, WWF Igazgató.)

Plósz Sándor