A testület szerint alkotmányellenes helyzet alakult ki annak következtében, hogy a Balaton-törvény további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre bízta a tómeder élővilágának védelmét, és nem állapította meg a beavatkozások lehetőségének törvényi korlátait, vagyis a Balaton-törvény lehetőséget teremt arra, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági érdekek felülkerekedjenek a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi érdekeken.

Ez a 16.§ (1) bekezdése és a 20. § (1) bekezdésére vonatkozik elsősorban, miután az előző az un. jogi partvonalig, más néven a belterületi határig megengedi a kotrást, beépítést - miközben e vonalon belül van a Balaton összes jelentős nádasa.!!! A 20. § (1) pedig parti sétány kialakításáról rendelkezik - a belterület legkevesebb 30 százalékán, "figyelemmel a természetes vegetáció megtartására".

Az Alkotmánybíróság sajnos csak jogértelmezésre szorítkozott , ezért nem tartotta szükségesnek a törvényhely egészének a megsemmisítését. Más kérdés, hogy a Balaton-part rehabilitációs terveinek elkészítői megsértették a törvényi előírást, s nemcsak a 30 százalékos sétányhosszat tűzték ki mértéken felül a balatoni települések belterületének 60 - 89 százalékos beépítettségével, hanem főleg az északi oldalon a nádasok, a partot kísérő vegetáció rovására jelölték ki a parti sétányokat!!

Az Alkotmánybíróság nem helyezte hatályon kívül a jogi partvonal kifejezést alkalmazó16. § sem, arra hivatkozva - nagyon helyesen -, hogy a 2000. évi CXII. törvény megalkotásakor már az összes ide vonatkozó rendelkezés hatályát veszítette. Ennek előzménye, hogy az Alkotmánybíróság a 17/1996. határozatában eltörölte az 1970-ben messze bent a Balaton medrébe meghúzott un. jogi partvonalat. Ezt követően a 72/1996.(V.22.) Kormány rendelet 27. § (7) hatályon kívül helyezte többek között a 21/1970. (IX. 13) ÉVM-IM-PM együttes rendeletet is, amely alapján meghúzták a Balaton jelenleg is érvényes partvonalát a tómederben. Helyette a 72/1996. Kormány rendelet 10. § (2) a meder és a part tényleges találkozási helyének a megállapítását írta elő. Ezt a rendelkezést nem hajtották végre, amivel végzetes veszélybe került a Balaton természetes világa. Az Alkotmánybíróság erre utalva kötelezte az Országgyűlést a törvény módosítására, a Balaton természetes környezete védelmének garanciális biztosításával.

kapcsolódó anyagok: Balaton törvény és az AlkotmányBíróság határozata