Árvíz-kapunál már más vizek is megjelennek, a Sió vízhozam emelkedése azonban összevethető a lecsapolás előtti és a csapolás időszakának átlagaival.

A csapolás szót maga Fejér Vilmos is használja, amikor elismeri, hogy óriás mennyiségű vizet engedtek le.

Nem történt vízcsere, mert soha többet nem engedték visszaszaporodni a Balaton vizét - a szárazság segített ebben.

A Papp Ferenc által készített tanulmány 2001-ben a mostani döntéseket alapozta meg. Persányi Miklós miniszter nyilatkozata 2003. november 14, MTV, írott sajtó:

1. Alacsonyabb szinten szabályozzák a Balatont (az északi oldal meredekebb, mélyebb nádas, természetes partjainak beépítése érdekében). Nem pótolják a vizet- mondta.
2. Felkészülnek a folyamatos nagyarányú vízlebocsátásra, ha egyensúlyba kerül az időjárás, ezért bővítik a Sió-csatorna áteresztő képességét.- mondta a miniszter.
3. Kitisztítják a Balatont – mondta, azaz nagyszabású kotrásba kezdenek, ami építkezést, az iszap-zagy elhelyezés címén feltöltést jelent.
4. Majd bejárópallókon fürdőházakban mennek be a vízbe az emberek Mint 100 éve. – mondta dr. Persányi Miklós huncut mosollyal. Az összes strand használhatatlan, az elősző hónaphoz képest is romlott az állapotuk. Balatonkenese Dobruh strandon plusz 5 foknál is pöfögött a mocsár 2003. november közepén. Az iszap térdig ér az északi oldalon is. Kotrással nem lehet megtisztítani, mert: a,. ezzel elviszik a sok évtized alatt, nagy költséggel odahordott homokot, b., a homok alatt tőzeg van sok méter mélyen, c., a hullámverés visszahajtja az iszapot, d., a mocsarasodás drámaian felgyorsult, ezt sem pénzzel, sem technikával nem tudják megállítani, e., bejárópallókkal nem lehet több ezres fürdőigényt kielégíteni. (100 éve lement egy pár tucat pesti család).
5. Ez is tudatos: a 283/2002-es kormányrendeletben wellnesekről írnak, azaz a Balaton ne legyen többé fürdőző tó, hanem látvány: „a gazdagok gyönyörködnek a tájban a hotel medencéje mellől, s néha vitorlással kimennek a vízre” – ez leírt ideológia, a prototipusa Balatonszepezden már látható. Kérdés: MIT KEZDENEK A MAGYAROKKAL, a 1,5 milliónyi belföldivel, a balatoni ingatlanába a BALATONÉRT értéket fektetőkkel, s azokkal, aki a Balatonért utaznak oda Miskolcról, Szolnokról, Szegedről, Budapestről, Győrből. A Turisztikai Hivatal vezetője a Klub Rádió Bossmagazinjában azt nyilatkozta: nem kell 1,2, 1,5 millió turista a Balatonon. Legyen 5-600 ezer, de az fizessen! (Nem lesz fél millió milliomos a Balatonon, ki pótolja a hatalmas költségvetési kárt?)
6. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2003. március 31-én leadott vízügyi tervein, és a minden balatoni településre elkészült VÁTI-MeH terveken leolvasható az összes bizonyíték!!!

Készült: 2003. november 18